Megkereste szerkesztőségünket Prof. Dr. Csonka Czupák Péter, a nemrégiben bezárt Lipótmezei Elmeklinika és Zártkörű Intézet "Meglehetősen nehéz esetek" osztályának osztályvezető főorvosa, és helyreigazítást kért a Hét kérdés.. című cikkünkkel kapcsolatban.

Mi eleget teszünk kérésének és változatlan formában közöljük írását:

Tisztelt Szerkesztőség!

Hét kérdés... című írásukban több szakmai hiba, és félreértésre okot tárgyi tévedés is szerepel, erős csúsztatások szoros gyűrűjében. Amennyiben nem jelentetik meg helyreigazító írásomat, a médiahatóságokhoz fordulok panaszommal, s én is csak azt mondhatom majd, amit a híres tükörkészítő kisiparos, Foncsor Zsombor mondott az első vevőinek: Jól megnézhetik magukat!

Tudnia kell a Kedves Olvasóknak, hogy nem újkeletű dolog az, ha az emberek csonkítgatják egymást, vagy önmagukat. Gondoljanak csak a gésákra, akik kiskoruktól kezdve nyomorgatták lábfejüket, hogy ez által kisebb méretű lábszaggal kényeztethessék alkalmi ismerőseiket.

Vagy itt vannak a régi görög szobrok. Láthatjuk, hogy egyik-másikról nem csak a mellső végtagok, de részben vagy egészben az elsődleges ivari szervek is hiányoznak. El nem tudjuk képzelni mai fejjel, hogy mi történhetett annak idején Hellászban, aminek ez lett e vége.

Aki látta a Gyökerek című filmsorozatot, még emlékezhet Tobira, akinek törzsi okok miatt csökkentették lábának hivatalos hosszanti méretét.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a középkorban jól átgondolt nevelési szándékkal is végeztek eltávolító műtéteket: tolvajok keze..., hazugok nyelve..., paráznák...(ezt mindenkinek a fantáziájára bízzuk). Túl a beavatkozások nevelő hatásán, bizonyos belső rivalizálást, szakmai megújulást is biztosított a korabeli gyakorlat. A zsebtolvajok egy idő után óhatatlanul tisztelni kezdték társaikat, akik "fél kézzel" is elbántak a pantallóba rejtett ezüstpénzzel.

Mindezek alapján teljes mértékben alátámasztom az edelényi polgármester úr szakvéleményét, ma is lehetséges valamiféle öncsonkításos rítus bizonyos természeti népek esetében. A gumikalapács persze csak költői túlzás, szimbóleum, hiszen tudjuk, hogy a fejlődő magzat számára könnyebben is előállíthatjuk a megfelelő károsodást. Elég, ha az anyuka felszáll egy edelényi autóbuszra és utazik pár megállót, máris végzetesen szétrázódnak a fejlődő szürke kis sejtek. Vizsgálta már valaki, hogy hány roma kismamának van buszbérlete?

Sok mindent írhatnék még a polgármester úr védelmében, de most nem tudom folytatni, mert sajnos elgurult a gyógyszerem.